Az intézeti rövid története

SoE-SKK Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet

A mechanika mint évezredes tudomány , a mérnökképzésnek ma világszerte alapozó, előkészítő stúdiuma. Modelleket tárgyal és így a műszaki szemlélet alakításában, valamint a mérnöki tervező, fejlesztő munka mmegalapozásában meghatározó jelentőségű.

Tudományos szerepét tekintve talán Leonardo da Vinci megállapítása a legtalálóbb, miszerint "a mechanika a matematikai tudomány paradicsoma, mert vele jutnak a matematika gyümölcseihez."

A következőkben a tárgy oktatásával, kutatásával kapcsolatban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen, illetve a jogelőd intézményeiben említésre méltó eseményeket , eredményeket , tendenciákat igyekszünk kiemelni, bemutatni.

A Mechanika oktatásának kialakulása olyan folyamatnak tekinthető, melynek kezdete visszanyúlik a Bányászati Tanintézet, ill. Akadémia (Selmecbánya) tantervébe, amikor - bár egyéb tárgyakban szerepeltek mechanikai ismeretek - önálló tárgyként nem oktatták. Önállóan 1808-tól az Erdészeti Tanintézet tanterve tartalmazza először külön tárgyként a Mechanikát mindössze 2 óra/hét elmélettel 1846-ig.

A tárgy jelentőségének fokozatos növekedését, ill. változásait jól tükrözik az Intézményünk történelmi korszakainak tanterveiben szereplő heti óraszámok elmélet (E) és gyakorlat (Gy) bontásban. Ezeket a következő táblázatban foglaltuk össze:

Ssz. Év Intézmény neve (főhatósága) Oktatott szemeszterek Mechanika E+GY
I. 1770-1808 Bányászati Tanintézet, ill. Akadémia Selmecbánya  (Osztrák Császári Udvari Kamara) 2 -

II.

1808-1846
(1811: első tanterv)
Erdészeti Tanintézet Selmecbánya (Osztrák Császári Udvari kamara) 4  (1811-től 6 ) 2+0
III. 1846-1866 Bányászati és Erdészeti Akadémia Selmecbánya (Osztrák Császári Udvari kamara) 6 5+0
IV. 1866-1904 Bányászati és Erdészeti Akadémia Selmecbánya (Osztrák-Magyar Monarchia Királyság) 6 5+0
V. 1904-1919 Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmecbánya (Osztrák-Magyar Monarchia Királyság) 8 3+2
VI. 1919-1934 Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopron 1922-től Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola, Sopron
 (Magyar Tanácsköztársaság 1929-től:Magyar Királyi Vallás és Közoktatási Minisztérium)
8 5+4
VII. 1934-1949 József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara
Sopron (1945-től : Magyar Népköztársaság)
9 6+5
VIII. 1949-1962 Műegyetem Erdő- és Földmérnöki Kara, Sopron Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara 1950-től  
 Erdőmérnöki Főiskola Sopron (Magyar Népköztársaság)
9 5+4
IX. 1962-1995 Erdészeti és Faipari Egyetem Sopron, Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki kar
(Magyar Népköztársaság, majd 1989-től Magyar Köztársaság)
10 7+6
X. 1995-2000 Soproni Egyetem Sopron, Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki kar
(Magyar Köztársaság) 5 szakon átlagosan 3 szemeszter
  2+3 szakonként
XI. 2000- Nyugat Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki és Faipri Mérnöki kar
 (Magyar Köztársaság) 5 szakon átlagosan 3 szemeszter
  2+3 szakonként

______________________________________________________________________

A tanszék és vezetése

Az intézmény 1904. évi reorganizációja idején Boleman Géza rendkívüli tanár adta elő a mechanikát és az erdészeti géptant. Az 1906-ban újonnan szervezett Mechanika Tanszék vezetésével Kövesi Antal rendkívüli főiskolai tanárt bízták meg , aki 1907-ben kapott rendes tanári kinevezést. A Mechanika Tanszéket 1947-ig vezette, s bár nyugdíjba vonult, még 1951-ig oktatott. Az 1906 előtti időben az Erőműtant Hermann Emil oktatta.

Az 1947-62 közötti időszakot a Mechanika szempontjából átmenetinek lehet tekinteni. Kövesi Antal professzor nyugdíjazását követően a tárgy oktatása az Erdőfeltárási és Gépesítési Tanszék - mint kerettanszék - hatáskörébe került, bár egy ideig még az oktatást Kövesi látta el. Ez a kerettanszék ebben az időben a Mechanikát , a Gépészeti tárgyakat, az erdészeti szállítóberendezéseket- út-, vasút-, hídépítéstant és az acélköteles berendezéseket- oktatta, mint integrált műszaki stúdiumot. Később - 1959-ben - az Erdészeti GéptaniTanszék különválásával a Mechanika is ide került, előadója Rónai Ferenc egyetemi adjunktus volt.

Ebben az időszakban - és ez a kerettanszék hátrányaként említhető - csupán a Mechanika oktatása folyt egy bizonyos szinten, a tárgy keretében kutató munkára nem jutott kapacitás.

1962-ben a kétkarú Erdészeti és Faipari Egyetem megalakulásával, A Faipari Mérnöki Karon önálló Mechanika Tanszék létesült, mely - a többi alaptudományi tanszékhez hasonlóan - a tárgy gondozásával járó feladatokat mindkét karon ellátta. A két kar kialakulásával- mely akkor már európai tendencia volt - az erdőmérnökképzés profilja szűkebb lett, a faipari területen viszont jelentős bővülés mutatkozott, főképpen a bútoripari és építőipari terület felsőszintű oktatásának a bevezetésével. A Mechanika feladatai a két karon különváltak, az erdőmérnökképzés tanterve szerint az erdészeti gépészeti, szállítási és anyagmozgatási, vízgazdálkodási és anyagismereti tárgyakat kellett a mechanikai tananyagnak megalapoznia, a faipari mérnökképzés tantervének megfelelően pedig a faipari gépészeti, szállítástani, belső anyagmozgatási, mechanikai megmunkálással foglalkozó, továbbá a különböző faipari szerkezetek tervezésével, gyártásával kapcsolatos és a faanyag vizsgálatával összefüggő studiumok előkészítését kellett megfelelő szinten biztosítania. Emiatt a faipari mérnökképzésben - gépészeti és faszerkezeti igényeknek megfelelően- új mechanika tananyag kialakítása vált szükségessé. Ebben az ipari igényeket figyelembe véve, a merev és rugalmas testek statikája mellett nagyobb hangsúlyt kapott a kinematika a mechanizmusok kinematikájával, a kinetika lengéstan alapjaival és faipari alkalmazásaival, valamint a faszerkezeti elemek méretezésének legfontosabb tudnivalóival.

Emiatt - bár az első programok négy félévre készültek- mechanika itt három féléves szigorlati tárgy lett, míg az erdőmérnökképzés megelégedett a két féléves, kollokviummal záródó tananyaggal.

1999-ben átalakult Soproni Egyetem szervezeti felépítése. Korábbi tanszékek egyesülésével ( vagy profiljuk bővülésével) intézetek alakultak. A Műszaki Mechanika Tanszékből Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet lett. Benne két tanszék "kezdeménnyel". A "Műszaki Mechanika intézeti tanszék" végzi a törzsanyagbeli mechanika oktatását, a " Tartószerkezetek intézeti tanszék" pedig az 1994-ben beindult Faszerkezet-tervező szakirány kötelező és fakultatív tárgyait adja le.

A Mechanika Tanszék vezetésére 1962-ben Dr. Rónai Ferenc kapott megbízást, a tanszéket 1991-ig vezette, 1973-ig docensi, 1973-tól egyetemi tanári minőségben. 1961-ben egyetemi doktori címet, 1968-ban kandidátusi fokozatot és 1990-ben a műszaki tudományok doktora fokozatot szerezte meg. 1991-ben az Eötvös Lóránd Díjjal tüntették ki. 1995-ben felterjesztették professzor emeritus cím elnyerésére.

1991-2009-ig a Tanszék vezetője Dr. Szalai József lett.

2010-től a megváltozott kamarai követelmények és jogosultságokhoz igazodva Dr. Andor Krisztián erőfeszítései révén létrejött a Tartószerkezet-tervező Szakmérnöki Továbbképzési Szak, ahol a Magyar Mérnöki Kamara követelményeit kielégítő képzésben vehetnek tészt a faszerkezet-tervező szakirányon végzett faipari mérnökök. A végzett hallgatók teljes tartószerkezeti spektrumot lefedő tartószerkezet-tervezői jogosultságot kaphatnak a megfelelő gyakorlat megszerzését követően.

2013-tól az intézetigazgatói teendőket Dr. Andor Krisztián látja el.

Az intézet jövőjét tartószerkezeti tervező és szakértő mérnökként a mechanika tartószerkezeti alkalmazásában látta meg. Az általa 2010-ben általa és a BME közreműködésével indított Tartószerkezet-tervező szakmérnök és Faipari mérnök posztgraduális képzések is ebbe az irányba mutattak. Bevezette a laboratóriumi mérőgyakorlatot a mechanika oktatásába, hogy a hallgatók kézzel foghatóan is megtapasztalhassák az előadásokon és gyakorlatokon végzett számításokat.

Céljai megvalósításához a folyamatos létszámstop mellett az intézet kollégáit "íratta be" a fenti képzésekre, melyet azok sikeresen abszolváltak.

A szakmailag hiteles intézeti oktatógárdával lehetségessé vált a kar Építész MSc. képzésének "felélesztése" azon elképzelés nyomán, hogy a Faipari BSc. képzésből kikerülő hallgatókat fához is értő építésszé képezze. A képzés bevezetése során az intézet lett a felelőse az Építész MSc. szerkezettervező specializációjának, mely számos új tantárgy léterjöttét indukálta (építőanyagok, vasbeton- és acél szerkezetek, magasépítési öszvérszerkezetek, falazott szerkezetek, közlekedési ismeretek, hídszerkezetek, kivitelezési ismeretek).

A vezetése alatt az intézet gondozásában álló Faszerkezet-vizsgáló Laboratóriumban jelentős fejlesztések történtek a megrendelt faszerkezet-vizsgálatok folyományaként; a 2x250 kN-os terhelőkapacitást sikerült 1000 Kn-os erősségűre növelni. Az intézet publikációs tevékenysége is jelentősen erősödött az általa kutatott fa-szénszál kompozit mechanikai vizsgálatai nyomán, melyekről számos, az intézeti kollégákkal közösen írt, nemzetközi, tudományos cikk született.

Kapcsolat


Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar


Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
(Soproni Egyetem, B épület)

 (+36 99) 518-214